Lionhead Bunny Tenyészet

Oldalak (menü)

Ketrec:

A törpenyúl, bár méretre sokkal kisebb, mint nagy testvérei, az elhelyezés tágasságára igényes. Legkevesebb 100x50 cm-es ketrecet igényel, csak ebben érzi jól magát. Ekkora alapterületen már ki tudja alakítani magának a pihenő- etető- és ürítő helyet. A kisállat-kereskedések számtalanféle ketrecet árulnak ma már, érdemes körülnézni, hogy megtaláljuk a nekünk legmegfelelőbbet (árban, színben, berendezési tárgyakban).


Ha van helyünk, természetesen sokkal nagyobb, illetve más alakú ketrecben is gondolkodhatunk, de ekkor fel kell készülnünk arra, hogy ezt magunknak kell elkészítenünk. Ez sem ördöngősség, az alapanyagok beszerezhetők a barkácsáruházakban, és egy kis ügyességgel összerakhatók. Amire ilyekor figyelnünk kell: legyen mozgatható, könnyen takarítható, az állatra nézve ne legyen veszélyes. Sokszor egy óriási ketrec helyett jobb, ha egy kifutót építünk a nyuszinak.

Ha úgy döntünk, a szabadban, vagy ott is tartjuk a nyuszit, akkor ennek megfelelő ketrecet kell készítenünk. Itt már nem elég a benti ketrec, védettebbre lesz szükség. Ehhez akár kifutót is csatlakoztathatunk. Némelyek már-már nyúlpalotát építenek kedvencüknek (itt is csak a képzelet és az ügyesség szab határt). Kinti ketrec fából épüljön, ez jó szigetelő, és ügyeljünk, hogy a lakótér semmiképp ne ázzon be.

Sőt, még egy ötlet: az egyik legjobb alapanyag a kimustrált konyhaszekrény. Nagyon stabil, rághatatlan bútorlapból készül, kis átalakítással ideális tartóketrec készülhet belőle, ha megfelelő alapterületű.



Etető, itató, szénarács:

Ezek a legfontosabb berendezési tárgyak. Többféle megoldásból választhatunk, a lényeg: megfelelő méretű, és a funkciónak megfelelő legyen. Itatóból a fél literes, szelepes, vagy golyós itató az ideális. Az etető megfelelő méretű, lehetőleg rögzített legyen. Én nem javaslom a talajra rakhatóakat (még a nehezen felboríthatóakat sem), mert elkerülhetetlen, hogy a táplálék beszennyeződik. Szerintem jobb, ha a ketrec oldalrácsára van rögzítve az etető. Ennek nem kell okvetlenül rozsdamentes acélból készülni (bár az elnyűhetetlen), hanem elég, ha keményebb műanyag. Ezt ugyan a nyúl megrághatja, de ha tönkremegy, egyszerűen ki kell dobni, és újat betenni (az ára pár száz forint, így akár havonta ki lehet cserélni, ha szükséges).

A szénarács mindenképp külső legyen (kívülről felakasztható). Ennek előnyei: nem foglal helyet a ketrec alapterületéből, nem fekszik bele a nyúl (és ürít a szénára), nem akadhat bele a lába. A külső szénarács viszont mindenképp valami tele-anyagból (műanyag vagy alumínium) készüljön, hogy megakadályozza a széna kihullását.

Forrás: Jolly Jumper