A nyulak, csakúgy, mint a legtöbb állat, vizeletet és székletet ürítenek. De ami ez ügyben a legfontosabb: a nyulak, csakúgy, mint a macskák, viszonylag könnyen szobatisztaságra nevelhetőek (nagyritkán előfordul, hogy mégsem sikerül, de ez viszonylag ritka eset).
A nyulak vizelete sárga, és meglehetősen erős szagú. Normálisan egy általuk kiválasztott ürítő helyre (WC-re) járnak üríteni, erre nem kell őket megtanítani (a vadon élő állatoknál is jellemző, hogy egy helyen ürítenek). Ha a nyúl összevissza pisil, akkor az általában valamiféle betegség jele (illetve az ivarérettség elérésekor és utána előforduló probléma). Persze balesetek előfordulhatnak, pláne a szoktatás időszakában.
Székletük kétféle.
Az egyik egy puha állagú szőlőfürtszerű ürülék (ún. lágybélsár). Ezzel ritkán lehet találkozni, mert ezt az egészséges és helyesen táplált nyúl azonnal felnyalogatja. Ez így természetes, erre a vitaminos bélsárra a nyúlnak szüksége van ahhoz, hogy meg tudja emészteni azokat az egyébként nehezen emészthető ennivalókat, amivel táplálkozik, és a vitaminháztartását is rendben tartsa. Ha ezt a nyúl otthagyja, akkor vagy valami baja van, vagy az étrendje nem megfelelő. A másik a "nyúlbogyó", egészséges nyúlnál kemény, nem kenődő gombóc, gyakorlatilag szagtalan.
Ezeket a székletbogyókat területük megjelölésére is használják, úgy, ahogy a kutyák a vizeletükkel teszik. Mivel a nyulak igencsak érzékenyek a saját területükre, ezért szanaszét szórják, ha úgy érzik, oda valamiféle betolakodó került. Szintén nehezen tartja vissza a nyúl a bogyóit, ha rátör a szerelmi mámor, ilyenkor nem is akarja visszatartani. Egyébként általában a nyúlbogyókat a nyúl a vizeletürítésre használt sarokba rakja le.
Az előbbiekben ismertetett szokásaik miatt a nyulak viszonylag könnyen szobatisztára nevelhetőek. Csekély kockázattal kiengedhetőek sétálni a szobában, de a jól nevelt nyulak tarthatóak akár teljesen szabadon is (bár akkor a lakást más szempontból is nyúl-biztossá kell tenni).
Tehát a nyulak, ha tehetik, eleve egy vagy legfeljebb néhány helyet, jellemzően sarkokat választanak ki, ahova a vizeletüket és székletüket ürítik. A nyuszit, amikor megérkezik, érdemes a számára kijelölt területre (ketrecbe) bezárni, és megvárni míg magától kiválasztja ezt a bizonyos sarkot. Erre általában egy-két nap (de inkább egy-két hét) elég. Ha ez megtörtént, akkor ebbe a sarokba egy alacsony falú műanyag dobozt (alomtálca) érdemes helyezni, benne nedv és szagszívó alommal. Így csak ezt a dobozt kell viszonylag gyakran takarítani, és mégis szagtalanul és tisztán tartható a nyúl lakóhelye. (Ha a doboz nem fér a nyúl ketrecébe, akkor a ketrec kicsi!). A művelet néhány nyúlnál nem heteket, hanem egy-két hónapot igényel.
Nagyon fontos, hogy a nyúl azt a területet, ahol a WC-doboza van, sajátjának ismerje el. Tehát ezen a területen ne zaklassuk, ne nyúljunk ott hozzá, ne vegyük ki onnan akarata ellenére. Csak ha a nyúl is akarja a benti érintést, akkor tegyük. Takarításkor is előbb hagyjuk, hogy kijöjjön, majd menjen másik szobába (helyre) amíg a takarítás tart (sok nyúl zaklatott lesz, ha az orra előtt "túrjuk fel" a lakását, amely szerinte úgy lakájos, ahogy van). Ha mi elfogadjuk, hogy a nyúlketrec a nyúl kizárólagos felségterülete, akkor valószínűleg el fogja fogadni, hogy a lakás többi része az embereké.

Ha a WC dobozt már elfogadja, használja akkor lehet kiengedni sétálni olyan helyekre, ahol nem szeretnénk, hogy a bogyóit lerakja.
A sétáltatásnál mindenképpen érdemes kivárni, hogy a nyúl maga hagyja el az otthonát. Néha ez igen hosszú időbe kerülhet, de érdemes türelmesnek lenni, nem jó, ha a nyulat a vackában (ketrecében) olyasvalamire kényszerítjük, amit nem akar megtenni és azért sem szerencsés, mert úgy nem biztos, hogy visszatalál, még ha a jóakarat meg is van benne, amikor sürgeti a szükség.
Mialatt a nyúl szabadon kószál, folyamatosan figyelni kell, és ha rossz helyen lát neki a dolgát elvégezni, akkor haladéktalanul vissza kell terelni a helyére. Erre eleinte nagyon kell figyelni, alapvető a következetesség. Az elszórt nyúlbogyókat pedig be kell tenni a WC-dobozba. Előbb-utóbb a nyúl rá fog jönni, mit is akarunk tőle.

Előfordulhat, hogy egy nyúl több WC sarkot is használ, és nem lehet egyetlen helyre szoktatni. Ilyenkor tehát több WC dobozra is szükség lehet.

A fiatal nyulak szobatisztaság szempontjából problémásabbak, mint az idősebbek. Hosszabb ideig tart, amíg megértik, mit is akarunk tőlük. Úgyhogy aki fiatal nyulat próbál szobatisztaságra nevelni, annak valószínűleg jóval több türelemre lesz szüksége, mint az idősebb nyulat tartónak. De arra is fel kell készülnünk, hogy az ivarérettség elérésével lehetnek problémáink a felnőtt állattal is (főként, ha a nevelés nem volt helyes, és a nyúl lett a "főnök"). Fontos, hogy a nyúl tartózkodási helyére később más állatot lehetőleg ne engedjünk be, mert akkor azt ő betolakodóként érzékeli, és nekiáll a bogyóival megjelölni a területét, hogy tudassa ez az övé. A nyúl riválisának tekinthet nemcsak másik nyulat, de majdnem minden egyéb állatot (macska, kutya) vagy idegen embert is. Tehát a teljesen szobatiszta nyúl is elfelejtheti a jó modort, ha valaki betolakodó érkezik az ő területére. Általában ez nem vonatkozik a kölyökkoruk óta ismert állatra, de egy felnőtt, önérzetes nyúl biztosan így reagál az atrocitásra. :o)
Szintén előfordulhat, hogy a nyúl, amikor rátör a szerelmi mámor, nem képes a bogyóit visszatartani. Ilyen esetben az ivartalanítás általában megszünteti ezt a problémát. Ez a probléma az ivarérettséget elérő (4-6 hónapos) nyulaknál gyakran jelentkezik, mert az ivaréréssel bekövetkező hormonális változások a territóriumuk és alárendeltjeik (igen, akár a gazda is lehet az!) megjelölésére készteti őket.

Egyéb megjegyzések:

A nyulak vizelete bomláskor kifejezetten erős szagú, ezért a nyúl WC-t érdemes gyakran takarítani. Az esetleges rossz helyre került vizeletfoltot azonnal érdemes feltörölni, méghozzá ecetes vízzel, elsősorban azért, mert ha otthagyjuk büdös, ha beszárad ráadásul nyomot is hagyhat, valamint azért, mert így nem marad ott a WC-szag a nyúlnak sem.
Valamint néha előfordul, hogy vizeletük pirosas színű. Ez nem betegség, egyszerű anyagcsere. Ha egyébként a nyúl egészséges, nem kell törődni vele. A nyulak néha belepiszkítanak az ételes tányérjukba is, ha úgy van elhelyezve). Ez is lehet a tulajdonjog jelölése. Ezzel a magatartással sincs semmi gond, őket nem zavarja, ha az ürülékük a kaja közé kerül. A kisnyulak az anyjuk nyúlbogyóinak szaglászása-kóstolgatása során tanulják meg, hogy mi az ehető. Persze, azért az a higiénikus, ha kiszedjük.
Szintén előfordulhat, hogy a nyúl a ketrece környékén elhelyez néhány bogyót. Ez a terület kijelölés része lehet, úgyhogy nem kell nagyon meglepődni rajta. Mivel pedig a kemény bogyót összeszedni könnyű, így elég a séta végén papírzsepivel összekapkodni.

Oldal: Szobatisztaság
Lionhead Bunny Tenyészet - © 2008 - 2024 - nyussz.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat